26 02

Ha csak otthon puffogsz, nélküled döntenek

A hazai közös­ség­szer­ve­zés egyik leg­na­gyobb sike­re­ként vonul be a (civil) tör­té­ne­lem­be az a folya­mat, amely­nek végén nem­csak a part­men­ti fák szá­za­it men­tet­ték meg a kivá­gás­tól a helyi akti­vis­ták és szim­pa­ti­zán­sa­ik, de a ter­mé­sze­tes és élhe­tő Római-par­tért fele­lős­sé­get érző és tevé­keny­ke­dő csa­pat szü­le­tett. A Marad­ja­nak a FÁK a Róma­in cso­port egyik meg­ha­tá­ro­zó tag­já­val, Tóth-Kal­ló Évá­val a küz­de­lem éve­i­ről és az egyé­ni bevo­nó­dás hatá­sa­i­ról beszél­get­tünk.

- Kimond­ha­tó az, hogy a Római-part ügyé­ben civil győ­ze­lem szü­le­tett?

- Az, hogy a civi­lek sze­rep­vál­la­lá­sa hoz­zá­já­rult a Római-part védel­mé­hez, abszo­lút kije­lent­he­tő. Ha 2016-ban, majd 2017-ben nem lépünk fel olyan szer­ve­zet­ten és erő­tel­je­sen, akkor vissza­for­dít­ha­tat­lan pusz­tí­tás kez­dőd­he­tett vol­na el az átgon­do­lat­lan ter­ve­zés meg­va­ló­sí­tá­sá­val. Az Arany­he­gyi-patak és a pün­kösd­für­dői gát pél­dá­ján jól lát­szik, hogy mivel jár, ha hely­is­me­ret nél­kül, a ter­ve­ző­asz­tal­nál szü­let­nek meg az elkép­ze­lé­sek. A Római-part ese­té­ben is bebi­zo­nyo­so­dott, nincs aki job­ban isme­ri a terü­le­tet, annak sajá­tos­sá­ga­it, az abban rej­lő lehe­tő­sé­ge­ket, mint a helyi­ek. Ezért is sze­ret­nénk a kezünk­be ven­ni a gát ügyön túl a part sor­sát is. A kér­dés másik részé­re utal­va azt, hogy győ­ze­lem szü­le­tett, még nem mer­jük kimon­da­ni. Akkor érjük el az ere­de­ti cél­ki­tű­zé­sün­ket, ha a Náná­si-Kirá­lyok útján fej­lesz­tik a jelen­le­gi gátat és való­di közös­sé­gi ter­ve­zés­sel újul meg a Római. Egy­re köze­lebb kerü­lünk hoz­zá, mert a leg­utób­bi fővá­ro­si köz­gyű­lé­sen hoz­tak egy hatá­ro­za­tot azzal kap­cso­lat­ban, hogy meg­va­ló­sít­ha­tó­sá­gi ter­vet készí­te­nek a Náná­si-Kirá­lyok úti nyom­vo­nal­ra. Ide koráb­ban nem készí­tet­tek ilyet, az elő­ző főpol­gár­mes­ter, Tar­lós Ist­ván kizár­ta mint lehet­sé­ges alter­na­tí­va, míg a par­ti gát külön­bö­ző ter­ve­i­re közel 500 mil­li­ót köl­tött. Ezek sor­ra meg­buk­tak, de amíg nem készül el a gát a Náná­sin, addig bár­mi­kor újra elő­ke­rül­het a par­ti gát ötle­te.

- Mit jelen­tett a “szer­ve­zett és erő­tel­jes” fel­lé­pés ese­te­tek­ben?

- A part­hasz­ná­lók til­ta­ko­zá­sa már az évti­zed ele­jén elkez­dő­dött, és a váro­si zöl­dek is han­got adtak az aggo­dal­ma­ik­nak, míg 2016-ban a veszély konk­re­ti­zá­ló­dá­sa miatt szük­sé­ges­sé vált a szer­ve­zett fel­lé­pés. Sokat segí­tett a CKA közös­ség­szer­ve­zői pályá­za­ta, amely­re a Valyo Egye­sü­let Schänz Judi­tot indí­tot­ta, hogy a közös­ség­szer­ve­zés esz­kö­ze­i­vel egy helyi érdek­vé­dő cso­por­tot ala­kít­son. Ott, akkor tény­le­ges volt a veszély, hogy kivág­nak 1500 fát, azon­nal kel­lett cse­le­ked­ni: a szak­ér­tő­ket és az érin­tet­te­ket össze­fog­ni, min­den Róma­i­ért aggó­dó embert egy hely­re terel­ni. Ennek a koráb­ban már Face­book-cso­port­ként meg­ala­kult Marad­ja­nak a FÁK a Róma­in adott teret. Meg­be­szé­lé­se­ket tar­tot­tunk, part­be­já­rást szer­vez­tünk, demonst­rá­ci­ót hir­det­tünk meg, szak­mai anya­go­kat készít­tet­tünk.

- Mennyi­ben lett helyi a cso­port?

- A szer­ve­zés lénye­ge az volt, hogy főként helyi­ek, tehát a leg­in­kább érin­tet­tek vegyék kéz­be a prob­lé­ma meg­ol­dá­sát, az aktív cso­port­ba bevont embe­rek 80 szá­za­lék­ban helyi­ek vol­tak. Judit szisz­te­ma­ti­ku­san fel­ku­tat­ta azo­kat, aki­ket érde­kel­het a part sor­sa — több­fé­le cso­port koráb­ban is műkö­dött már pár­hu­za­mo­san.

- Te hogy kerül­tél a csa­pat­ba?

- Én az alá­írás­gyűj­tés­hez csat­la­koz­tam, örül­tem, hogy vég­re tehe­tek vala­mit, koráb­ban csak a szom­szé­dok­kal beszél­get­tünk arról, hogy nagy a baj. Előt­te soha sem­mi­lyen civil kez­de­mé­nye­zés­ben nem vol­tam ben­ne. Köz­gaz­dász vagyok, ide­gen­for­ga­lom és szál­lo­da sza­kon végez­tem, uta­zá­si iro­dá­ban, szál­lo­dá­ban dol­goz­tam, ren­dez­vé­nye­ket szer­vez­tem. A cso­port­ban is a szer­ve­zői csa­pat­ba kerül­tem be, az ese­mé­nyek — demonst­rá­ci­ók, közös­sé­gi prog­ra­mok stb — koor­di­ná­lá­sá­ban vet­tem részt, majd később a kom­mu­ni­ká­ci­ós cso­port mun­ká­ját segí­tet­tem.

- A római fáit védő cso­por­ton keresz­tül veze­tett az utad a Green­pe­ace-be, a jelen­le­gi mun­ka­he­lyed­re?

- Igen, ez hoz­ta a vál­to­zást az éle­tem­be, hogy van egy helyi ügy, ami­ért fel kell hogy áll­jak a fotel­ből, mert külön­ben tel­je­sen meg­vál­to­zik, elve­szik az, amit imá­dok. A Róma­in nőt­tem fel, ott volt az eskü­vőm, oda­já­rok evez­ni, és sze­ret­ném, ha majd a gye­re­ke­i­met is oda­vi­het­ném ját­sza­ni — az éle­tem szer­ves része a part. Schänz Judit­tól, a későb­bi szer­ve­ző­től, Kap­ri­nyák Szil­vi­től és a CKA-tól tanul­tuk meg azt, hogy érde­mes kiáll­ni azért, amit sze­retsz, ami fon­tos neked. Közö­sen érhe­tünk el vál­to­zást. Ha csak ott­hon puf­fogsz, akkor nél­kü­led dön­te­nek.

- Milyen, mek­ko­ra csa­pat a Marad­ja­nak a FÁK a Róma­in?

- Nagyon sok­fé­le ember alkot­ja a cso­por­tot min­den szem­pont­ból, tipi­kus hagy­ma­héj szer­ke­ze­tű, tehát külön­bö­ző bevo­nó­dá­si szin­tek van­nak. 10 fő alkot­ja a magot, aztán van egy kül­ső, főleg helyi­ek­ből álló kör, körül­be­lül 50 ember, aki­ket kisebb, de fon­tos fel­ada­tok­ra meg lehet kér­ni, egy 20 fős szak­ér­tői csa­pat pedig távo­labb­ról, de folya­ma­to­san segí­ti a mun­kán­kat. A tágabb akti­vis­ta cso­por­tunk körül­be­lül 150 fő a város min­den részé­ről, az alá­írás­gyűj­tés ered­mé­nye­kép­pen több ezer embert tudunk e‑mailen meg­szó­lí­ta­ni, a Face­book cso­por­tunk pedig közel 15 ezres — ők a szé­le­sebb támo­ga­tói kör.

- Hogyan vál­to­zott a cso­port az elmúlt négy, moz­gal­mas év alatt?

- Folya­ma­to­san vál­toz­tunk és vál­to­zunk. Van egy szer­ve­zet­fej­lesz­tő a cso­port­ban — helyi lakos, ezt a tudá­sát tud­ja bele­ad­ni a cso­port mun­ká­já­ba — , ő mond­ja, hogy vad­lúd alak­zat­ban halad a szer­ve­zői csa­pa­tunk: elöl van­nak a leg­ak­tí­vab­bak, hátul a kevés­bé aktí­vak, nekik az a fel­ada­tuk, hogy han­go­san gágog­ja­nak, segít­ség és biz­tas­sák az elöl lévő­ket. Az első hár­mas-négyes folya­ma­to­san vál­toz­hat, aki elfá­rad, az hát­ra­megy. Ez már körül­be­lül a har­ma­dik csa­pat elöl. Kez­dő­dött a Judit­tal és a valyo­sok­kal, aztán jött Szil­vi, Zsu­zsa, én, aztán megint vál­to­zott. Ott van Judit és Szil­vi is a támo­ga­tói kör­ben, már per­sze nem állás­ban, hanem szív­ügy­ként csi­nál­ják tovább, csak hát­rébb áll­tak. Most már a har­ma­dik gene­rá­ció húz­za a csa­pa­tot: Éva, Ági, Judit, Kál­mán és én.

- A cso­por­tot egy prob­lé­ma hív­ta élet­re. Nem fog meg­szűn­ni, ha a prob­lé­ma meg­ol­dó­dik?

- Nekünk min­dig is hár­mas cél­ki­tű­zé­sünk volt, ami­ket még közel sem értük el. A gát ügy mel­lett sze­ret­tük vol­na, hogy közös­sé­gi ter­ve­zés­sel meg­újul­jon, ren­de­zet­teb­bé vál­jon a part. Célunk még, hogy meg­ál­lít­suk a lakó­par­kok ter­je­dé­sét és hogy a Római ismét Buda­pest kiemelt sport-rekre­á­ci­ós helye legyen. Mi nem egy bará­ti tár­sa­ság­ként indul­tunk, folya­ma­to­san dol­goz­nunk kell azon, hogy együtt marad­junk pl. azzal hogy idő­ről idő­re felül­vizs­gál­juk a cél­ki­tű­zé­se­in­ket.

- Több ese­ményt — pél­dá­ul a föveny­fog­la­lást — hagyo­mánnyá tet­te­tek, eze­ken keresz­tül is él tovább a cso­port?

- Nagyon erős, a közös­sé­gi érdek­ér­vé­nye­sí­tést szim­bo­li­zá­ló élmény az, hogy az első föveny­fog­la­ló bulin­kon még kisze­dett a rend­őr min­ket a víz­ből, tavaly nyá­ron pedig már enge­dé­lye­zett strand­tesz­tet tar­tot­tunk ugyan­azon a helyen.

- Lesz sza­bad­strand a Róma­in?

- Most már a kerü­let is sze­ret­né, mi azon­ban egy eve­zős prog­ra­mun­kon ész­re­vet­tük, hogy nagy eső­zés­kor szenny­víz ömlik a Duná­ba, így most a strand előtt még hát­tér inf­ra­struk­tú­rá­ért, zász­lós víz­mi­nő­ség jel­ző rend­sze­rért és egy zápor­tá­ro­zó­ért lob­bi­zunk.

- Úgy tűnik meg­ke­rül­he­tet­le­nek let­te­tek, ha Róma­i­ról van szó…

- Remél­jük, hogy így van és sze­ret­nénk tovább erő­söd­ni azzal, hogy önfenn­tar­tó­vá válunk, tár­sa­dal­mi vál­lal­ko­zást ala­pí­tunk, mely azt is ered­mé­nye­zi, hogy vég­re lesz egy bázi­sunk, egy közös­sé­gi terünk. Sze­ret­nénk tovább­ra is aktí­van részt ven­ni a Római jövő­jé­nek ala­kí­tá­sá­ban.

- Mik a te sze­mé­lyes ter­ve­id?

- Tavasszal a CKA ame­ri­kai tapasz­ta­lat­cse­re prog­ram­já­val, a GLC-vel az Egye­sült Álla­mok­ba uta­zom, ahol egy klí­ma­vál­to­zás ellen küz­dő cso­port­nál fogok tanul­ni. Ter­mé­sze­te­sen a Róma­i­val pályáz­tam, a kör­nyék­be­li­ek továb­bi akti­vi­zá­lá­sát sze­ret­ném meg­va­ló­sí­ta­ni az USÁ-ban tapasz­tal­tak alap­ján. És minél töb­bet sze­ret­nék meg­ta­nul­ni arról, hogy hogyan lehet fenn­tart­ha­tó­vá ten­ni egy cso­por­tot, hogyan lehet egy szer­ve­ző fize­té­sét meg­te­rem­te­ni, mert szer­ve­ző­re min­den­kép­pen szük­sé­ge van egy jól műkö­dő helyi közös­ség­nek.